A focin keresztül - Pultoslány

- Dolgom van. – vágtam rá – Elindulsz balra – megvártam míg bólint – a második, mondom második utcánál jobbra. A harmadik vagy negyedik ház.

- Ha eltévedek a te lelkeden szárad. – indult el kifelé. Az ajtóból visszafordult. – Köszi.

Legyintettem egyet a kezemmel, aztán elgondolkodva néztem eltűnő alakját.

- Jó pasi. – tette le a poharam a lány
- Biztos…Hogy hívnak?
- Adri vagyok. És a te neved?
- Nikki. – nyújtottam a kezem – Látom nem vagy egy visongatós típus.
- Hogy érted?
- Hát itt van kismillió sztárfocista, és nem kezdesz el ájuldozni.
- Nem az én műfajom. Ezért vállaltam el a munkát. De azért nem utolsók a focisták sem. Reggel Kaká sétált le egy boxerben kávéért. – kuncogott – Te, hogy kerülsz ide? Tudtommal nincsenek itt barátnők, meg feleségek.
- Nos, én mégis itt vagyok. Halálra untam volna otthon magam, és borzasztóan hiányzott volna Bastian. De akik mégis jöttek, azok egy közeli hotelben vannak. Én nem. Szereted a focit?
- Nem igazán. Te?
- Mindent szeretek, ami sport, de kiemelkedően a foci a kedvencem. Rendet kéne raknom odafenn.
- Van bejárónő. – mondta
- Tudom, de ha már nem keltettek fel, akkor unaloműzésnek jó.
- Te tudod.

Közben visszaért Cristiano, akinek sikerült megtalálnia a boltot. Gondolta, ha én már ilyen jól összehaverkodtam Adrival, akkor ő miért ne tehetné, ő is ott maradt beszélgetni. Annyira jól elbeszélgettünk, hogy végül a takarítás elmaradt. Kiderült, hogy Adri Magyarországon született, de pár éve ideköltöztek. Amikor a Löw-legénység megérkezett, még mindig ott ültünk, és beszélgettünk, pár emberrel kibővülve.

- Sziasztok! – ölelt át Basti
- Szia. – köszöntünk neki
- Fáradt vagy? - kérdeztem
- Picit. Maradsz vagy feljössz?
- Megyek akkor. Sziasztok. – búcsúztam
- Elmaradt a takarítás, elbeszélgettem az időt.
- Soha többet nem hagylak itt. – nevetett – Mindössze egy lány rajtad kívül.
- Jaj, de bolond vagy. – löktem oldalba
- Ezért szeretsz.
- Többek közt. Milyen volt az edzés?
- Fárasztó! – tette a homlokára a kezét színpadiasan
- Te, szegény. – léptünk be a liftbe
- Kérek puszit. – mosolygott, közel sem volt fáradtnak nevezhető
- Kérjél nekem is. – mosolyogtam édesen

Ahogy nyílt az ajtó, menekülőre fogtam, ugyanis meg lettem fenyegetve, hogy ezért még kapni fogok. Berontottam a lakosztályunkra. A nappaliban Marcell fetrengett a kanapén. Mögé futottam.

- Védj meg, kérlek! – fogtam a vállát, ő pedig hátra nézett rám
- Mit csináltál már megint? – nevetett
- Megint? – kértem ki magamnak – Nem is szoktam rossz lenni.
- Ahaa. – vigyorgott továbbra is
- Látom,tőled nem várhatok segítséget. – löktem meg – Lukaas! Édes, egyetlen bátyusom… Csúnya, gonosz bácsik üldöznek. Ugye megvédesz?
- Persze. – kapott fel egy kézzel a vállára – Szépen eljössz velem a boltba.
- Lopják a csajod. – nevetett Marcell – Én is megyek. Kell elem.
- Hát igen, látom nagyon kimerültél. – veregette hátba Mesut

Crist nem kísértem el a boltba, de úgy látszik, ők most erőszakkal vonszolnak. Bastival akartam lenni, de ez terv most füstbe ment.

- Szeretlek! – kiabáltam Bastinak, az ajtóból, még mindig Lukas vállán feküdve

Egy darabig még úgy látszik, nem tervezte, hogy letesz. Laza edzésük lehetett.

- Tegyél már le. – nevettem
- Viszed Marcell?
- Nem visz. Engedj el.
- Oké, megbeszéltük. – erre elengedett, de ment tovább
- Ne már, te hülye. – kapaszkodtam belé – Ne szívass!
- Oké, de csak mert én annyira rendes báty vagyok. – tett le végre
- Merre is van az bolt? – kérdezte Marcell, majd megkérdezte ugyanezt Lukas is
- Majd én mutatom az utat.
- Hogy telt a délelőttöd? – kérdezték
- Hát takarítani akartam, de elbeszélgettem az időt. Roni a boltot kereste, de akitől megkérdezte az nem igen tudott angolul, aztán meg arra kért menjek el vele, mert nem tudja megjegyezni.
- Elmentél vele? – sandított rám Lukas
- Persze, aztán képzeld el felmentünk a szobájába, de Bastiannak nem mondjátok el légyszí.
- Ez most komoly? – állt meg Lukas - csak mert akkor veled egy lépést nem vagyok hajlandó megtenni.
- Nehogy már el is hidd. – forgattam meg a szemem – De legalább négyszer el kellett neki mondanom, hogy nem megyek vele. Aztán beszélgettem a lánnyal, aki a pult mögött állt. Utána meg többen is odajöttek. Roni nem fog unatkozni este…
- Nem értem meg a srácot. Van barátnője, de minek? Hogy minden szembe jövő lánnyal megcsalja? – fejtette ki véleményét Marcell
- Irinával jól lehet dicsekedni. Mellesleg a csaj sem különb. Múltkor is volt róla egy kép..valami lánnyal csókolózott. – válaszolt Lukas
- Uh. Nincs több kérdésem. – fintorgott Marcell
- Nem is tudtam, hogy van csaja. – nevettem – Jó vele dicsekedni? Egy biszexuális csajjal?
- Modell, és csinos, meg szép. Meg is érkeztünk.
- Ezt most úgy mondtad, mintha te vezettél volna ide minket.
- Nem így volt? – húzta ki magát
- Ha te ettől boldogabb vagy. – hagytuk rá