Egy darabig Lukas is és én is csendben feküdtünk, és bámultuk a plafont.
- Tényleg megnémultatok? – kiabált ki Basti
- Nem beszélek vele. – kiabált neki Lukas
- Ó, bratyó, mivel tudnálak kiengesztelni? – vágtam szomorú fejet – Fúj, Lukas! – vertem vállon, mikor csücsöríteni kezdett felém, lehunyt szemekkel – Megmondalak Bastiannak.
- Az erőviszonyok. – nézegette a bicepszét
- Teee. Lemerted szólni a pasimat? – ugrottam rá, és csikizni kezdtem
- Srácok, halkabban. – szólt át Miro
- Bocsi. – válaszoltuk, aztán lefeküdtünk egymás mellé rendesen
- Gyere már ide. – tárta szét a karjait
- Megint megakarsz rontani? – vigyorogtam rá, aztán befészkeltem magam a karjai közé
Mire Bastian kijött, addigra mi már elaludtunk. Ha egyszer valaki sokáig fürdik…akkor lesz képe egy alvó Lukasról és Nikkiről.
Reggel arra keltem, hogy eltűnnek mellőlem a szobatársaim.
- Bocsi, nem akartunk felkelteni. – kukkantott ki a szekrényből Basti
- De hál’ Istennek felkeltem. – másztam ki én is az ágyból
Miután némileg elviselhető külsőt faragtunk magunknak, lementünk reggelizni. Többiek is lenn voltak már. Mivel mindenki, álmos volt, ezért a reggeli csendben telt el. Adri állt most is a pult mögött, mikor meglátott odajött a mi asztalunkhoz.
- Sziasztok. Kértek kávét vagy kapucsínót? – kérdezte
- Szia, Adri. Én úgy, mint tegnap. – válaszoltam
- Mi nem kérünk, köszi. – mondták Bastiék
- Mindjárt jövök. – álltam fel, és mentem Adri után
- Van valamikor pár szabad perced? – kérdezte, miközben csinálta a dolgát
- 6-tól szabad vagyok mindennap, bár ma nem, mert este meccsük van a srácaimnak.
- Holnap akkor, ha 6-kor itt találkozunk, az jó? Beülhetnénk egy kávézóba.
- Persze. Van mit mesélned? – kacsintottam, mire elpirult
- Ja, van itt neked valami. Mai újság, angol nyelven. – tette le elém – Ha engem kérdezel, ezek az újságírók már semmire sem jók. – nyitotta ki nekem azon az oldalon, ahol egy kép volt Rólam, amint Lukas a vállán cipel, mellettünk pedig Marcell. Gyorsan elolvastam a cikket.
Lukas Podolski barátnőt cserélt?Tegnap lencsevégre kaptuk, amint Lukas Podolski, Marcell Jansen és egy idegenlány elhagyták a hotelt. A közeli boltba mentek. A lány Lukas vállán utazott, és láthatólag nagyon jól elvoltak. Marcell is velük nevetett. Ki ez a lány? Lukas Podolski ott hagyta volna, eddigi barátnőjét és kisfiát, vagy Marcell Jansen új szerzeménye?
- Osztom a véleményed. Még jó, hogy nem ismernek engem itt Afrikába. – húztam el a szám – Marcell, tudtad, hogy van barátnőd? – szóltam oda neki
- Nem igazán, ki az a szerencsétlen?
- Hát szerencsétlen tuti nem, de én. – nevettem
- Enyém a szerencse. Mióta vagyunk együtt?
- Tegnap délután óta, asszem. De kérdezd meg az újságírókat, ők jobban tudják. Na, megyek enni, aztán szaladunk még egy utolsó edzésre. Holnap találkozunk akkor. Szia.
- Szia. Sok sikert nekik.
- Átadom.
Kicsit később már a buszon ültünk, és néztük az elsuhanó tájat. A legtöbben zenét hallgattak, és félig aludtak. Mellettem Basti ült, a másik oldalon pedig Lukas aludt.
- Tegnap elaludtál, mielőtt végeztem a fürdéssel. – vigyorgott
- Ez miért ilyen jó?
- Hát…van egy képem, ami baromi cuki.
- Hát ennek szívből örülök. – dünnyögtem
- De most komolyan.
- Elbírom képzelni.